GBTE története
Egyesületünk jogelődje 1969- ben alakult Tatabányai Szénbányák Barlangkutató Csoportja néven, dr. Gerber Pál vezetésével. A megalakulásától fogva tagja a Magyar Karszt- és Barlangkutató társulatnak. Első kutatási munkák a tatabányai Kő-hegyen található Lengyel-barlang, valamint a halyagosi víznyelők voltak. Még ezen évben feltárul a Hófehérke- barlang, majd 1970- ben a 11. sz. víznyelőből Sashegyi László és társai bejutnak 120m hosszú, 55m mély Vértes László- barlangba és a tatai Angyal- forrási- barlang tágas termébe.
A csoport 1971- ben feltárja a Bányász-barlangot, melynek omladékos járatai azonban az évtizedek során újra eltömődnek. A tatai Megalodus- barlang felfedezésének hatására páran kiválnak a csoportból. Vajna György vezetésével megalakul a Megalodus Barlangkutató és Geológiai Szakcsoport, és megkezdik a Megalodus- barlang feltárását.
1973- ban megkezdődik és kisebb- nagyobb intenzitással a mai napig tart a Szelim- barlang végponti omladékának feltárása. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat a csoporttal közösen Tatabányán rendezi meg a vándorgyűlését, a Barlangnapot.
1974- ben az idősebb tagok aktivitása csökken, és a bázisszervvel való kapcsolat is megszűnik. A csoport önállósodik, és az elkövetkező két évben (1976- ig) Tatabányai Barlangkutató Csoport néven tevékenykedik. Eközben a kutatási területek is bővülnek.
Az 1975. évi kutatótáborok munkájának gyümölcseként feltárul a Kis- Gerecsén a Tűzköves- barlang és a Júra- zsomboly.
1976- ban jogutódként létrejön a Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport, melynek vezetését Sashegyi László vállalja, majd 1978-ban Juhász Márton veszi át.
1978- ban elkészül a Vértes László- barlang bejáratának kiépítése, valamint bejutnak a Szende- barlangba. Az év során a Nagy- Pisznicén dokumentációs munkák zajlanak.
1979- ben a Vértes László- barlangban, valamint a Veres- hegyi- barlangban folynak feltáró és dokumentációs munkák.
1980-ban a Kőbányai barlangkutató és Hegymászó Szakosztállyal közösen Tatabányán rendezi a csoport a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat vándorgyűlését. Az év során folytatódnak a feltáró és dokumentációs munkák, főleg a Vértes László- barlangban és a Keselő-hegyen. A téli kutatótábor során feltárják a Pisznice- barlangban a 131m hosszú Palota-ágat.
1981- ben a csoportba integrálódik a Szabó József Geológiai Szakközépiskola Barlangkutató Csoportja. A közel 70 fős taglétszám és aktivitás következményeként négy kutatótábort rendeznek, Pusztamaróton kétszer, Halyagoson, illetve a Hosszú- vontatón. A feltáró kutatások a Hapci- barlangban, a Veres- hegyi- barlang Fehér- termében, és a Keselő- hegyen zajlanak. Ekkor tárják fel a Keselő- hegyi 4. sz. barlangot és a Keselő- hegyi 2. sz. barlang folytatását.
1982- ben már öt kutatótábort szerveznek Veres- hegy, Hosszú- vontató, Halyagos, Pusztamarót (2x) helyszínekkel. A feltáró munkák főként a Keselő- hegyen, a Pisznice- barlangban és a Veres- hegyi- barlangban zajlanak. A Komárom Megyei Tanács V.B. Művelődési Osztálya a csoportnak adományozza a „Kiváló Megyei Szakkör” címet.
1983- ban a Pisznice- barlangban és a Veres- hegyi- barlangban folynak feltáró munkák. Az F- 10. töbörben 25m mélységig feltárják a Förtési Gázos- zsombolyt. Az OKTH felkérésére kéthetes rendszerességgel meteorológiai és klimatológiai mérések kezdődnek a lengyel- barlangban.
1984- ben a Veres- hegyi- barlangban, a Hosszú- Vontatói- víznyelőbarlangban folynak feltárások. A Pisznice- barlangban a forráscsatorna átvésésével bejutnak a Vértes-ágba.
1985- ben 40m hosszan új járatot tárnak fel a Veres- hegyi- barlangban. A Pisznice- hegyen több barlangban is zajlanak feltárások, többek között a Pisznice- barlang vértes- ágában, a Határ- barlangban és a Pisznicei Szeglet- barlangban. Megkezdődik a Pisznicei- zsomboly és a Förtési Csontos- barlang feltárása. Az Országos Műemléki Felügyelőség felkérésére a Csoport elvégzi a majkpusztai kolostor udvarán található kút tisztítását. A kút víztelenítését követően kb. 100m hosszúságú alagutat tárnak fel.
1986- ban a tatabányai Közművelődés Háza pályázatán a csoport elnyeri „Kiváló Szakkör” címet. Az év során feltárul 70m mélységű Keselő- hegyi 11. sz. barlang, valamint a bajóti Büdös- lyuk berogyásának megbontásával feltárul a Gerecse leghosszabb nemkarsztos barlangja 90m hosszúságban.
1987- ben néhányan kilépnek a csoportból és megalakítják az esztergomi Balassi Bálint Múzeum Barlangkutató Csoportját. Az év során kisebb- nagyobb kutatómunkák zajlanak a Veres- hegyen és a bajóti Öreg-kőn.
1988- ban a csoport kutatói és túrázó vonal szétválik, és az előbbiből megalakul a Gerecse Barlangkutató Egyesület, melynek elnöke juhász Márton lesz. Az év során nagy erőkkel folyik a feltáró munka, főként a Keselő- hegyen és a Pisznicén.
1990- ben a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat Központi Kutatótábora Tardosbányán szerveződik, és folytatódik a Pisznicei- zsomboly bontása, valamint feltárul a Malomköves- barlang. Számtalan barlang kataszterezése és dokumentációja elkészül.
A következő években a Keselő- hegyi és Pisznicei kutatási területeken zajló bontások nem hoznak jelentősebb eredményeket. A Nagy- Gerecse fennsíkján több töbör megbontásával bejutnak a Lovas- barlangban és a Legyes- barlangba. A Budapesti Természetvédelmi Igazgatóság és a tatabányai Polgármesteri Hivatal megbízásából elkészítik a Szelim- barlang északi bejáratához vezető lépcsőt. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat csoporttal karöltve több tábort és tanfolyamot szervezett Tatabányára és a Gerecsébe. 1998- ban az Egyesület megkapta a közhasznú fokozatot.
Az ezredforduló után is folytatódnak a feltáró munkák, főként a Központi- Gerecsében. Nagy erőkkel zajlik a bontás a Pisznice- barlangban, a Pisznicei- zsombolyban, a Nagy- Gerecsén a Legyes- barlangban. A kutatási területek bővítésével feltárul a Pusztamaróti- barlang és a Hajdúugratói 4. sz. barlang. Az Egyesület a Gerecse egészére kiterjedő klimatológiai, meteorológiai méréseket, denevér- megfigyeléseket folytat.
2005-ben Juhász Márton lemondásával Farkas Román lett az Egyesület új elnöke. A taglétszám apadásával az Egyesület a Kő- hegy barlangjainak, töbreinek bontására fókuszál. A lengyel- barlang mellett megnyílik a Lengyel- szakadék, a Március- barlang és a Nyári- barlang. Újult erővel indul meg a Szelim- barlang bontása.
Források
Juhász Márton: Visszapillantás a tatabányai barlangkutatás elmúlt 25 évére. LIMES KEM- i Tudományos Szemle. 1994/2. A Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület Évkönyvei